Kozma_Zsolt_17

"1990 után megnyílt előttünk a világ, és megnyíltunk mi a világ előtt. Teológiai életutamat többé nem egyedül a kolozsvári szolgálatom határozta meg, hanem az, hogy intenzív kapcsolat alakult ki Magyarország és Erdély között, természetesen most csupán a teológiai vonatkozásokra gondolok. Ez azt is jelentette, hogy magyarországi konferenciákon legalább annyi előadást tartottam, mint itthon. Hírnevünk (még) nem volt, de valamilyen hírünk már igen.

Több előadást tartottam Magyarországon, Felvidéken kettőt, Kárpátalján kettőt, Délvidéken hármat, s ez kárpótolt azért, hogy nem mehettem Nyugatra ösztöndíjasként. Ennek a lelki traumának a hatása kettős. Az egyik az, hogy ’90 után nagyon örvendtem minden magyarországi felkérésnek, ami az elején évente hatszor-hétszer is megtörtént. Addig nem mehettem külföldre, most a Kárpát-medence volt a „külföld”. A másik hatást kétféleképpen is lehet értékelni. Megmakacsoltam magamat és Magyarországon túl nem mentem. Nem minthogyha olyan nagyon kapós lettem volna, hiszen Nyugaton „nem volt nevem”, de mert teológiai tanár voltam, és Nyugaton Teológiánkat számon tartották, kaptam néhány meghívást. Például Kanadába (Torontóba), Németországba (Elberfeldbe). Nem mentem. Ha engem sem az egyház, sem az állam nem engedett ki, amikor fiatal voltam, most ötven évesen én mondom ki a nemet."

Dátum: 1995

Adományozó: Károli Gáspár Református Egyetem

Címkék:

Gyűjtemények, aminek tagja: