Molnár_Kálmán_11

"A kép 1960-ban a kibocsájtás napján Kolozsváron készült.

Hatalmas tudása volt Nagy András professzor úrnak, de az igehirdetéseit nem filozofálgatás, hanem mély biblicitás jellemezte és az emberi lélek nagyszerű ismerete. A mi helyzetünk, kisebbségi sorsunk mindig benne volt, a múlt, a jelen és a jövő. Az igehirdetéséből mindig kitűnt, hogy az Úristen akkor, ott, a prófétai szón keresztül mit üzent az akkori helyzetben a választott népnek, de nagyon-nagyon komolyan kifejtette, hogy ez most és itt a mi számunkra mit jelent – ez az igehirdető feladata mai napig, én is ezt igyekeztem tőlem telhetően gyakorolni. Juhász professzor úr, az Egyháztörténelem Tanszék professzora volt. Szigorú tanárként emlegették a nagyobbak, és én személyesen is ezt tapasztaltam. Nagyon komolyan vette a tantárgyát, és nagyon szigorúan megkövetelte a tudást, amikor vizsgáztunk. Mózes András professzor úr a Magyar Református Egyház történelmét tanította, mert az én időmben még külön volt a protestáns egyháztörténelem, és külön a magyar református egyháztörténelem, talán most ezt már egybevonva tanulják. Geréb professzor tanította a dogmatikát. Kezdtük ezt a teológiai enciklopédiával, mely a teológiai stúdiumokat foglalta össze röviden, hogy mi is az, amivel mi majd az évek során az egyetemen foglalkozunk. Borbáth Dániel professzor úr volt a homiletikatanárunk. Szemléletes, könnyen megtanulható kurzusa volt. Az Újszövetséget Maksay Albert professzor tanította, aki a maga hatalmas, szálfa termetével nagyon-nagyon jó megjelenésű és mindig nagyon elegáns professzor volt. Maksay hosszú éveken keresztül tanított, egészen fiatal volt, amikor már a nagy professzori gárda tagjai közé került mint teológiai tanár. Szerettük az óráit, ahogy magyarázott, s azt is, hogy nem tartozott a nagyon szigorú tanáraink közé."

Dátum: 1960

Adományozó: Károli Gáspár Református Egyetem

Gyűjtemények, aminek tagja: